Mélység

Postaköltséggel együtt is potom áron sikerült hozzájutnom a néhány éve Rockinform-mellékletként újra kiadott, remasterelt első Necropsia albumhoz. Megvolt nekem ez az anyag talán kazettán is. Ha igen, akkor fogalmam sincs, hová tűnt. Lényeg, hogy szemben A magány rítusaival ezeket a dalokat tizenpár éve nem hallottam (kivéve Trans Express, amelyet a Gire nagyon helyesen a saját képére formált még a végnapjaiban).

Változó állapotok, Hamut lehet a csend, Árnyak a tűz körül, Kitárt vénák… Még az is lehet, hogy utoljára a ’97-es debreceni koncerten találkoztam velük.

A rettenetes borítóval és a remasterelve is kissé demós hangzással együtt is erős kilences az anyag.

Az meg nem is tudtam, hogy az album nagy részét a dobos Szilágyi Pisti írta.