Percekre eláll a szavam

A Hungária nekem mindig is a Hotel Mentolt, a Csókkirályt, meg a Multimilliomos jazzdobost jelentette. Ezek szóltak fél gyerekkoromban. Nem is nagyon tudtam, hogy korábban milyen volt, vagy hogy volt egyáltalán. Aztán ma megtaláltam ezt a dalt (via passzio.hu), kellemesen csalódtam. Ez egy korrekt dal. Külföldön (Franciaországban) nagy nemzetközi sláger lett volna.

Sűrű köd, pelyhekben hull a hó,
Minden befagyott, kinn oly hideg a tél,
Süvít a szél.

Szűk utcák, mind olyan idegen,
Néhány ablak bámul ridegen rám,
Jössz már talán.

Órámat úgy lesem, nyugtass meg kedvesem!
Tudom, hogy jössz, mégis oly lassan múlik minden percem,
De, ha itt vagy és végre csókolsz,
Az a pillanat mindent feloldoz.
Érzem, nem vagyok többé józan,
Percekre eláll a szavam…

És aztán eljön az ideje,
El kell menned, itt hagysz egyedül tán
Egy éjszakán.

És mégis, ha látom a hajadat,
Érzem, nem tudom fékezni magamat már,
Ó, jaj, de kár!

Órámat úgy lesem, nyugtass meg kedvesem!
Tudom, hogy jössz, mégis oly lassan múlik minden percem,
De, ha itt vagy és végre csókolsz,
Az a pillanat mindent feloldoz.
Érzem, nem vagyok többé józan,
Percekre eláll a szavam…

És aztán eljön az ideje,
El kell menned, itt hagysz egyedül tán
Egy éjszakán.

És mégis, ha látom a hajadat,
Érzem, nem tudom fékezni magamat már,
Ó, jaj, de kár!
Ó, jaj, de kár!
Ó, jaj, de kár!

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s