Olcsó, közepes, befejezetlen

Ilyen élmény volt a tegnap esti koncert.

Igazából csak kísérő voltam, magamtól én már nemigen mennék el Tankcsapdára. Simán öreg Motörhead-fanatikusnak éreztem magam: vártam, hogy mikor jön már az Ace of Spades (ez esetben bármi az első négy albumról), haha.

Egy ezres volt a belépő, és a szokásos kamionos megoldással kerítették el a szabadtéri színpadot. Remek a hely, a hangzás tökéletes volt. A zenekar kisujjból játszott mindent, de nem sütött a produkció. Lukács poénjait sem nagyon vettem. Úgy tippelem, hogy bejátszóbuli volt egy kisebb turné előtt, de lehet hogy tévedek. És hát nem vártuk meg a végét, mert jött a zuhé. Egyszer már bőrig áztunk Tankcsapdán (Efott, ’99), az elég volt.

Össz-vissz három-négy “dalomat” játszották, a ráadásban biztos jött volna még egy-kettő, de sebaj. Az viszont kifejezetten zavart, hogy a kiváló hangzást túlzott hangerővel hozták. Tudom, rockkoncert volt…

Az én Tankcsapdám 🙂
Fotó: http://kimozdulo.hu/

Reklámok