Itt vagyok

A Keresztút végéig rajongva követtem az Ossiant. Rengetegszer hallottam az összes albumot, és mind tetszik valamiért, de ha kedvencet kellene választanom, akkor az a második lemez lenne. A Félre az útból!!! –ahogy később nyilatkozták– kissé megelőzte a korát, összetettebb lett a rajongói tábor igényeinél, így aztán nem aratott osztatlan sikert. Nálam nem merült fel semmilyen probléma. És igaz, hogy jó tíz évig mellőztem az Ossian albumok hallgatását, de amikor újrakiadásokra került a sor, ez volt az első CD, amit beszereztem. Az Itt vagyok a kedvenc dalom erről a lemezről, sőt azt hiszem, összesítésben is dobogós.

A valóság lélegzetét a bőrömön érzem
A testembe tépnek a mindennapok karmai
Kegyetlenül fájnak
Néha még álmodom, hideg minden hajnalom
Harcolni önmagamért megtanultam rég

Elvesztett évek, számon kérném én
Ó de nincs kitől
Más idők jönnek
Kemények és nehezek
Túl a mélyponton várom a holnapot
Én itt vagyok

Mindig vadul szerettem
S tiszta szívből gyűlöltem
A középutat, felégette bennem az idő
Megfizettem mindenért, hibáimért, igazamért
Egy hitetlen világban még hiszek néhány dologban

Elvesztett évek, számon kérném én
Ó de nincs kitől
Más idők jönnek
Kemények és nehezek
Túl a mélyponton várom a holnapot
Én itt vagyok

(Szóló)

Öntelten járnak a senkik
Figyelnek, a vesztemet érzik
Várhatnak még úgy hiszem
Nem adom fel azért sem

Elvesztett évek, számon kérném én
Ó de nincs kitől
Más idők jönnek
Kemények és nehezek
Túl a mélyponton várom a holnapot
Én itt vagyok

Elvesztett évek, számon kérném én
Ó de nincs kitől
Más idők jönnek
Kemények és nehezek
Túl a mélyponton várom a holnapot
Én itt vagyok

Reklámok