kalma

Ebben a játékban a résztvevők idős embereket alakítanak, akik már többet éltek mint amennyi eredetileg megadatott nekik.

Ezek az öregek valamikor a múltban –talán még gyerekként, talán csak kéthete– megszerezték valaki más “lélegzetét”. Ezzel időt vettek el a másik személy életéből és hozzátettek a sajátjukhoz. Ez a cselekedet lehetett szándékos vagy akár a véletlen műve is, de a hatására az “időtolvajok” egész biztosan örökre megváltoztak.

Az eset óta képesek látni, megérezni a túloldalt. Meglehet, hogy ismerik mások végzetét, tudják milyen balesetek fognak történni vagy képesek megmozgatni az emberek életét összekötő fonalakat. De ami a legfontosabb, a nekik kiszabott időnél többet éltek már.

Ezt a történetmesélő játékot Joe Murphy alkotta a 2007-es Sight and Sound játéktervező versenyen. Letölthető innen: http://www.1km1kt.net/rpg/kalma

Reklámok

Prímofília?

Például zenét otthon 31-es, autóban 17-es vagy 37-es hangerőn hallgatni? Nem kizárólag, de ha már állítani kell, és mondjuk 30-ra fordul, akkor inkább továbbfordítom még eggyel.

A gőzpunk margójára

Az utóbbi időben rendre belém vág az emlék, amikor backspace-szel törölgetem a félreütéseimet, hogy anno írógépen mennyire más volt az élet. Nem nagyon lehetett hibázni, hiába volt ott a hibajavító. Kicsit hiányzik is a feeling, már kb. 10 éve hogy utoljára elővettem az írógépet. Valószínűleg már nem is kapnék bele szalagot… Írógéppapírt kerestem múltkor egy nyomtatványboltban, megmosolyogtak…

Erről jutott eszembe: http://otthonedes.blog.hu/2009/12/09/gozpunk_lakas